Akkor beszélünk magas vérnyomásról ha vérnyomásértéke legalább 3x mérve magasabb, mint a 140 Hgmm-es szisztolés vagy a 90 Hgmm-es diasztolés érték. Veszélyes, mert érelmeszesedéssel járó betegségek kialakulására hajlamosít. Elsősorban szívkoszorúér betegség, szívinfarktus, agyi katasztrófa, végtagi érszűkület, tehát a szív és érrendszeri betegségek kb. 35%-ban játszik szerepet.

A magas vérnyomásos betegek diétája általában az energia- és konyhasószegény étrend, mert a testtömeg csökkenésnek, és a konyhasószegény étrendnek vérnyomáscsökkentő a hatása. Kísérletek alapján a konyhasó adás fokozásával magas vérnyomást lehet előidézni. Ahol több sót fogyasztanak, ott a magas vérnyomás gyakrabban és súlyosabban jelentkezik. A túlzott só fogyasztása különösen olyan embereknél veszélyes, akik fokozottan érzékenyek a konyhasó vérnyomásemelő hatására.

A sófogyasztás csökkentese mellett törekedni kell a gyümölcs sók, a kálium és a magnézium biztosítására is a diétában. A kálium- és magnéziumigény gyümölcs napok tartásával is biztosítható. Optimális, ha a nátrium- és káliumfogyasztásban egyenlő. A nátriumot és káliumot 1:1 arányban tartalmazó csökkentett nátriumtartalmú konyhasó leginkább az egészséges emberek számára javasolt, a magas vérnyomás megelőzése érdekében. A szív-, keringési- és vesebetegségben szenvedőknek meg kell beszélni a kezelőorvosukkal a káliumot tartalmazó só alkalmazását.

Sóérzékenység

A sok sót használó, sóra érzékeny embereknél alakulhat ki a “só érzékeny” magasvérnyomás: a vérnyomás emelkedést ebben az esetben a hosszabb távú nagyobb mennyiségű nátrium felvétel okozza. Sóérzékenység előfordulása esetén csökkenteni kell a só használatát, a só rezisztens embereknél viszont a sómegvonás és a sószegény étrend sem elég megoldás a vérnyomás csökkentéséhez, ezért náluk gyógyszeres kezelés szükséges.

A magas vérnyomás kezelése az étrenddel

A napi étrendet úgy kell felépíteni, hogy ezzel megszüntessük amagas vérnyomás kialakulásában szerepet játszó, táplálkozással módosítható rizikó faktorokat. Elhízás esetén egészséges, nem túl drasztikus (0,5-1 kg hetente) fogyókúrara és a só fogyasztásának csökkentésére kell törekedni. A konyhasó helyettesíthető nátriummentes “sópótló” fűszer keverékkel. A magas vérnyomásnormalizálásában az ásványianyagok közül fontos a kálium, a magnézium és a kálcium is. A diéta, és a gyógyszeres kezelés együtt csökkentheti a vérnyomást. Az enyhén magas (130-139/85-89 Hgmm) sóérzékeny vérnyomás az esetek többségében a sófogyasztás csökkentésével, túlsúly esetén pedig a sószegény étrendhez társuló fogyókúrával és megfelelő életmóddal is normalizálható, így itt nem kell gyógyszeres kezelést alkalmazni. Az étrend fontos kiegészítője a stresszhelyzetek kerülése és a problémamegoldó képesség fejlesztése.

Az étrend tápanyag összetétele

Túlsúlyos személyeknél az étrend energia szegény: 9,1 kg-os fogyás esetén a szisztolés érték 6,2, a diasztólés érték pedig 3 Hgmm-rel csökkenhet. 7-10 kg-os testsúly csökkentéssel már kiváltható egyvérnyomás csökkentő tabletta szedése. Javasolt energiafelvétel: 20-25 kcal/ttkg/nap (pl. 90 kg-os testsúlynál 1.800-2.250 kalória naponta). Az elegendő energiafelvételt zsiradék szegény étrenddel tudjuk elérni: az ajánlott napi zsírsav bevitele 0,8 g/ttkg (90 kg-os testsúlynál kb. 70 g/nap). A vérnyomás csökkentésében kiemelkedő a szerepe az omega-3 zsírsavaknak (linolénsav, EPA, DHA). A linolénsavat legnagyobb mennyiségben a repce-, a szója- és a lenmagolaj tartalmazza, de megtalálható a legtöbb növényi magvakban is. Az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) legfontosabb forrása a tengeri halak olaja és a hazai halak közül pedig a busa. Az omega-3 zsírsavaknak a vesén keresztül történő víz kiválasztásban van fontos szerepük, ami vérnyomás csökkenést eredményezhet. El kell hagyni az egyszerű cukrok fogyasztását. Összetett szénhidrátokkal, elsősorban keményítő tartalmú élelmiszerekkel biztosítható a szükséges energia. A zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök, teljes kiőrlésű lisztből készült pék áru és tészták fogyasztására törekedjünk. Az rostok fogyasztásának növekedésére kell törelkedni (35-45 g/nap). Az ideális mennyiség teljes kiőrlésű lisztből készült és gabonával dúsított termékekkel (pl. kenyerek, száraztészták, korpás, ún. “magvas” zsemlék, kiflik), zöldség és főzelék félékkel, gyümölcsökkel biztosítható.

Só fogyasztása

A felnőttek napi nátriumszükséglete 2000 mg (kb. 5 g, egy teáskanál): az átlagfogyasztás Magyarországon eléri a napi 5-12 g-ot. Magas vérnyomás esetén az optimális fogyasztás nem több mint 2000-3500 mg/nap, ami magában foglalja az élelmiszerek természetes nátriumtartalmát és a felhasznált konyhasó mennyiségét is. Az erős sózási szokások miatt gyakori eset, hogy már serdülő és fiatal felnőtt korra is elsődleges magasvérnyomás alakul ki.

Alacsony nátriumtartalmú élelmiszerek: Burgonya, zöldség-, és főzelékfélék, gyümölcsök, gyümölcslevek, gabonák és egyes gabonakészítmények (ezeknek a kálium és magnéziumtartalma is jelentős, nátriumtartalmuk viszont alacsony). Tej, tejtermékek (kivételt képeznek a sajtok és a juhtúró), sószegény kekszek, főtt tészták.

Közepes nátriumtartalmú élelmiszerek: Fehér és vörös húsok, tej, tejtermékek (kivételt képeznek a sajtok és a juhtúró), tojás, spenót.

Magas nátriumtartalmú élelmiszerek: Fogyasztásukat kerülni kell az elhízott és a normál testsúlyú hipertóniásoknak is: felvágottak, húskrémek, hús és halkonzervek (pl. szardínia). Füstölt hús, sonka, szalonna, kolbász és szalámi félék, halak, sajtok. Konzervek, szójaszósz, levesporok (zacskós levesek, szószok), leveskocka, ételízesítők, fűszerkeverékek. Vegeta, Delikát, mustár, ketchup, majonéz, zöld olajbogyó, koriander, sós pékáru, sós sütemények, pogácsafélék, sós ropik, pálcikák, sózott földimogyoró, kukoricakenyér, burgonyaszirom, chipsek, savanyú káposzta, kovászos uborka, juhtúró, csokoládé, sütőpor, szódabikarbóna. Gyorsétteremi ételek, élelmiszerek. A tengeri sóban értékes ásványi anyagok találhatók, például jód, magnézium, kálium, stb. Sokan azért használnak tengeri sót, mert a köztudatban elterjedt az a nézet, hogy sokkal kisebb a nátriumtartalma. A tengeri só nátriumtartalma csak 10 százalékkal alacsonyabb az asztali sónál. Szigorú sószegény diéta esetén az asztali só nem váltható ki tengeri sóval.

Az ásványi anyagok (K, Mg, Ca) fogyasztásának növelése

Kálium: kizárólagos diétás kezelés és káliumürítő diuretikus kezelés során fontos a napi 3500 mg/nap fogyasztás. Napjainkban a vizelethajtók többsége “káliumspóroló”, szedésük során a kálium nem ürül ki a szervezetből. A kálium egyik tulajdonsága, hogy fokozza a nátriumürítést. Legfőbb forrásai a burgonya, bab, lencse, borsó, spenót, banán, narancs, szilva, mogyoró, mandula, aszalt gyümölcsök, füge, paradicsompüré. Főzés hatására a kálium egy része a főzőlébe kerül, így érdemes azt is felhasználni, mert az étellel kevesebb káliumot veszünk fel, mint amennyit a nyersanyag eredetileg tartalmazott.

Magnézium: a magnézium úgynevezett “antistressz-elektrolit”, amely védelmet nyújt a vérnyomás-emelkedéssel szemben (a stressz emeli a vérnyomást, a magnézium viszont védi az idegrendszert a káros hatásoktól, ezért kapta az “antistressz-elektrolit” elnevezést). Napi ajánlott fogyasztás 350-500 mg/nap. Megtalálható az olajos magvakban, száraz hüvelyesekben, teljes kiőrlésű gabonákban.

Kálcium: hiányos kálciumfelvétel esetén nő a hipertónia kialakulásának kockázata. Napi ajánlott fogyasztás 12000 mg/nap. A csontfelépítésben játszott szerepe mellett nélkülözhetetlen elem a normális szívritmus biztosításához is. A fő kálciumforrások a tej, a tejtermékek, a húsok, a száraz hüvelyesek, a teljes kiőrlésű gabonafélék, az olajos magvak és a tojás. Említésre méltó még a paradicsom, a savanyú káposzta, a paraj, a sóska és a zöldpetrezselyem kálciumtartalma is. A tej és a tejtermékekben lévő D-vitamin és a tejcukor segítik a kálcium hasznosulását.

Káros szenvedélyek

Alkoholfogyasztás: az alkoholos italok nagyobb mennyiségben történő mindennapos fogyasztása szintén hipertónia kialakulásához vezethet, ezért ezt lehetőleg kerülni kell. Napi 1 dl jó minőségű vörösbor iható, ha nem áll fenn más kizáró ok, például májbetegség.

Koffein: naponta két kávé és világosra főzött tea fogyasztása megengedett, de ez alól kivételt képez, ha egyéni érzékenység áll fenn. A kólaféléket és az energiaitalokat ki kell hagyni az étrendből.

Dohányzás: a rendszeres, nagy mennyiségű nikotinbevitel főszerepet játszik a magasvérnyomás kialakulásában.

Rendszeres testmozgás

A rendszeres testmozgás csökkenti a magas vérnyomáskialakulásának kockázatát, de a már kialakult hipertónia esetén csak fokozatosan növelhető a napi testedzés ideje és módja. Súlyos hipertóniásoknál a nagy erőfeszítést igénylő gyakorlatok – például a súlyemelés – káros hatású, nem végezhető.